Osud Petra Millera je v mnoha ohledech symbolický pro celou Sametovou revoluci. Více než třicet let Miller pracoval na dělnických pozicích, kromě krátkého období roku 1968 se nezajímal o politické dění a normalizace mu jako dělníkovi ČKD naopak umožnila značný společenský a materiální vzestup. Přesto se v listopadu 1989 doslova ze dne na den odhodlal postavit do čela stávkového hnutí, které pak do značné míry rozhodlo o výsledku revoluce. Přišel přímo od kovadliny, a přesto se stal klíčovým spolupracovníkem Václava Havla při jednáních s vedoucími představiteli KSČ o předání moci. Již na počátku prosince 1989 pak bez jakékoli přípravy převzal funkci federálního ministra práce a sociálních věcí. Jeho vyprávění názorně ukazuje, jak se nejvýznamnějších pozic ve státě během revoluce ujímaly osoby, které nebyly (a z logiky věci ani nemohly být) připraveny na zajišťování probíhajících zásadních ekonomických a sociálních reforem. Noví ministři byli přitom bytostně závislí na dosavadním odborném personálu úřadů zděděném po předchozím režimu. Millerovo ministerstvo zavedlo základní pilíře sociálního zabezpečení nezbytného v novém tržním prostředí (např. minimální mzdu). Miller byl jedním z protihráčů Václava Klause v oblasti hospodářské politiky. V roce 1993 pak společně s Milošem Zemanem kandidoval na post předsedy ČSSD, se Zemanem se však vzápětí rozešel ve zlém. Následně Miller využil svých kontaktů z vlády a působil jako ředitel odboru lidských zdrojů tehdejších největších českých koncernů Chemapol Group a ČEZ. I v tomto směru lze Millerův osud považovat za velmi symbolický pro pochopení propojení politiky a byznysu v 90. letech. Rozhovor rovnoměrně pokrývá celé období dosavadního Millerova života.

Kniha je prvním svazkem edice věnovaným vzpomínkám novodobých válečných veteránů. Autor se po ustavení mírové mise UNPROFOR v roce 1991 stal jedním z vojenských psychologů vyšetřujících ve Výcvikové základně mírových sil OSN v Českém Krumlově uchazeče o službu v jednotkách OSN. Od března 1992 na území bývalé Jugoslávie působil československý prapor, který byl v dubnu 1993 vystřídán českým praporem. Josef Falář strávil jako psycholog českého praporu na území oficiálně neuznané Republiky Srbská Krajina celý rok. Kniha obsahuje zajímavé informace o vzniku, působení, rozmístění a úkolech našich jednotek v rámci mise UNPROFOR. Očima vojáků jsou podány úsměvné i tragické zážitky převážně z období od dubna do září roku 1993. Text je proložen unikátními dosud nepublikovanými dokumenty a fotografiemi pořízenými přímými účastníky mise.

A Tankcsapda tagjai unalmas emberek Debrecenben, az ország kedvenc slágerei egy dunakanyari nyaralóban születnek, a zajos rockturnékat mátrai bringázással a legjobb kipihenni. Van, aki egy tolnai szegénysorról érkezett, és van, aki koncertek után 700 kilo- métert utazik az otthoni fenyvesekig. A Road Movie Album virtuális ország- és világjárás, ismeretlen szemszögből: a Road Movie videóklip-sorozat tíz népszerű hazai zenekara és zenésze mutatja be nekünk azokat a tájakat, amelyekhez a legjobban kötődnek, Rúzsa Magdi vajdasági szülőföldjétől a Hiperkarma Komlóján át a Wellhello Balatonjáig. A Road Movie Magyarország szeretetéről szól. Ismert és kevésbé ismert tájakról, úgy ahogy azt a hozzájuk kötődő magyar zenészek és zenekarok látják. A Road Movie videóklipsorozat dalait és klip- jeit ezek a vidékek ihlették. Ebben az albumban a zenészek azt is elmesélik, hogy mi minden köti őket Fonyódhoz, Domoszlóhoz, Ta- másihoz, Debrecenhez vagy Gyergyószentmiklóshoz. A Road Mo- vie olyan helyeket és élményeket mutat meg, amiket nem biztos, hogy egy turisztikai ajánlóban megtalálunk. Mégis arra csábítanak, hogy induljunk el, és fedezzük fel, ismerjük meg jobban ezeket a tájakat. Jó országjárást!

Sbírka fejetonů, ve kterých autorka hovoří o věcech zásadních i zcela prostých, s nimiž se setkáváme denně. Její laskavý humor vám možná nabídne nový úhel pohledu a docela určitě vás potěší i pobaví.

Unikátní, vůbec první výbor z dosud nepublikovaných rozhovorů a rozhlasových relací světově uznávaného spisovatele Arnošta Lustiga z let 19532010 přináší nadčasové, stále platné úvahy o životě, svobodě, tvorbě i o tom, co si člověk musí za každou cenu udržet, a co naopak mít nemusí. Publikace mapuje prostřednictvím dobových publicistických textů i pozdějších Lustigových osobitých postřehů jeho novinářské literární začátky, vztah k pražskému jaru, emigraci a návrat po sametové revoluci, ale stejně tak jeho názory na výuku literatury a filmu a na jeho vlastní literární tvorbu. Kniha obsahuje odkaz na audiozáznamy s vybranými rozhlasovými relacemi včetně adaptací některých Lustigových literárních děl.

Tényleg Liszt Ferenc volt az első popsztár? Melyik zeneszerzőt jelölték a legtöbb Oscar-díjra? Mi inspirálta Brahmsot a Magyar Táncok megírására? Miért kellett hipnotizőrt hívni Rahmanyinovhoz? A letűnt évszázadok legnevesebb muzsikusai többnyire délcegen és komoran feszítenek a képeken vagy a tiszteletükre emelt szobrokon. De milyen emberek lehettek valójában, és hogyan születtek a halhatatlan műveik? A Fantasztikus klasszikusok tökéletes bevezetés a klasszikus zene világába. Izgalmas, meglepő és sokszor mulatságos történetei a komolyzenével ismerkedőknek és a rajongóknak is élvezetes olvasmányok. A kötetben elhelyezett QR-kód leolvasásával egy weboldalon keresztül meghallgatható a könyvben szereplő számos zenemű teljes verziója a Pannon Filharmonikusok előadásában. Hallgass bele a könyv 16. oldalán ismertetett zeneműbe a Pannon Filharmonikusok előadásában.

Priateľské rozhovory pápeža Františka s talianskym kňazom Luigim Mariom Epicocom, spisovateľom a docentom filozofie na Lateránskej univerzite v Ríme, sa uskutočnili v mesiacoch jún 2019 až január 2020 v rámci prípravy na 100. výročie narodenia svätého Jána Pavla II. Hlavnou témou ich rozhovorov bola postava tohto veľkého pápeža, ktorému ľud zhromaždený na Námestí svätého Petra už v deň jeho pohrebu privolával: Santo subito! Nech je ihneď svätý! Spomienky Svätého Otca Františka na svojho predchodcu sú mimoriadne živé, intenzívne a hlboké. Siahajú od správy o jeho voľbe v rozhlase, ktorú si vtedajší provinciál jezuitov vypočul počas šoférovania z teologickej fakulty do noviciátu v San Migueli, až po správu o jeho smrti cestou autobusom, keď už ako buenosaireský arcibiskup išiel navštíviť ľudí v slumoch na periférii Buenos Aires. Aj keď majú otázky talianskeho kňaza širší horizont, odpovede Svätého Otca sú k veci, úprimné a pôsobivé. Svedčia o jeho prekvapujúcej vnútornej slobode, spojenej s odzbrojujúcou odvahou a autentickou františkánskou jednoduchosťou. Zo štylistického hľadiska si jeho odpovede zachovávajú sviežosť dialógu a príchuť hovoreného jazyka. Ako autor hovorí, aby nič nevyšlo nazmar, pozbieral zvyšné odrobiny (Jn 6, 12) z veľkého pecňa chleba, ktorý pre všetkých rozmnožilo magistérium pápeža Františka, ktoré umožnilo preniknúť do srdca i mysle oboch veľkých pápežov a zozbierať vzácne autobiografické útržky spomienok pápeža Františka.

"Nem életrajzi könyvet szeretnék írni. Nem úgy kezdődik, hogy >>1947. október 7-én születtem Budapesten. Szüleim pedagógusok voltak.

Három megsárgult füzet és néhány kitépett lap, a Szobotka Tiborra oly jellemző, jobbra dőlő betűkkel teleírva. Ebben a formában kerültek elő nemrég az író hagyatékából az 1953-1961 közötti évekről tanúskodó naplói, melyeket most első ízben vehetünk kézbe a Bánom is én című kötetben. De vajon kifaggatható a múlt? És mi történik, ha egyszerre többen is szóra akarják bírni? Szobotka Tibor naplóit forgatva az ember könnyen úgy érezheti, hogy feljegyzéseinek olvasása valójában dialógus. Olyan párbeszéd, melyben az író, az olvasó és az író felesége beszélget egymással. Szobotka is javította utólag saját szövegeit, egyes részeket gondosan kitörölt vagy átsatírozott. Ám a naplókat férje halála után Szabó Magda is ellátta széljegyzetekkel. "Ezt hiába radíroztad ki, erre emlékszem" - írja egy helyen az írónő. Az efféle megjegyzések, illetve az egyes lapok tetejére írt kérdések teszik igazán elevenné a szöveget. Az író kezdetben a napi események tényszerű megörökítésére törekedett, feljegyzései által megismerhetjük mint tanárt, egyetemi oktatót, műfordítót és irodalomtörténészt. Az idő múlásával, a nehéz, zaklatott életkörülmények hatására azonban egyre gyakoribbá válnak a történésekhez fűzött kommentárok, reflexiók, melyekből nyomon követhető az elszenvedett méltánytalanságok nyomán beinduló érzelmi hullámvasút, ami egész életét végigkísérte. A feljegyzésekben természetesen felesége, Szabó Magda szereplőként is állandóan jelen van. Munkásságának egyik legfontosabb időszaka, prózaíróvá válásának folyamata is elénk tárul, csakúgy, mint a kapcsolati háló, a szellemi-kulturális közeg, amelybe a házaspár tartozott. Feltűnnek a korabeli művészeti élet szereplői, s érzékletes képet kaphatunk arról, hogyan teltek az ötvenes években az író házaspár hétköznapjai és ünnepei. Szobotka Tibor naplói tehát személyes és kordokumentumok is, melyek visszarepítenek minket az időben. Így lesz ez a kötet meghívó a múltba, melyet Szobotka Tibor küldött nekünk.

Vražda Jána Kuciaka a Martiny Kušnírovej odštartovala sériu udalostí, ktoré viedli k dovtedy nemysliteľnému výsledku: k pádu premiéra Roberta Fica a ministra vnútra Roberta Kaliňáka. Tomáš Gális sa s politológom Grigorijom Mesežnikovom rozpráva o masových protestoch a politickom pozadí týchto udalostí, o zahraničnopolitických dôsledkoch únosu vietnamského občana i o tom, či sa rok 2018 zaradil k iným prelomovým osmičkovým rokom. Knihu dopĺňajú Shootyho ilustrácie, fotografie Tomáša Benedikoviča i texty ľudí, ktorí patrili k dôležitým aktérom roku 2018: Andreja Kisku, Mareka Maďariča, Lucie Žitňanskej, Karolíny Farskej, Juraja Šeligu, Tomáša Druckera, Ondreja Gažoviča, Juraja Benetina a Richarda Stankeho.

Sedm jmen, bytosti navždy oddělené dobou, věkem, profesí, zkušenostmi a osudem. Jan Kačer, herec a režisér, Constantin Kinský, český šlechtic, mecenáš, majitel, finanční poradce a majitel panství ve Žďáru nad Sázavou, Constantin KInský, sochař a malíř Richard Kočí, významný český architekt Jaroslav Wertig, filmový režisér Václav Marhoul, dlouholetý manažer farmaceutické firmy Zentiva a zakladatel noblesního domu seniorů Šarlota a vedoucí partnerka společnosti EY Magdalena Souček. To je další soubor rozhovorů edice Magellan.

„Když člověk bydlí na Václaváku, nemůže si představovat, že unikne dějinám,“ říká dokumentaristka Helena Třeštíková, která se narodila přímo v jednom z domů na slavném pražském náměstí. Moderní československé a posléze české dějiny zachytila jako nikdo jiný, místo politiků a velkých událostí sledovala v Manželských etudách obyčejné rodiny. Díky unikátní technice sběrného dokumentu, kterou někdo nazývá také posedlostí uplývajícím časem, zpřítomnila proměnu společenských poměrů i způsobu života jednotlivců. Nyní si sama vyzkoušela jaké to je stát se objektem, známý spisovatel Pavel Kosatík přináší nejucelenější pohled na život Heleny Třeštíkové od jejího dětství do současnosti. Režisérka vypráví o vlastní rodině i účinkujících, kteří se často stávají jejími pomyslnými členy. Natož když se protagonista do režisérky zamiluje. Odhaluje zrození filmového stylu, vzpomíná na svoje vzory i na to, jak se sběrný dokument za čtyřicet let proměnil. Nechybí ani otázky související s etikou jejího přístupu, okolnostmi vzniku nejvýznamnějších filmů i jejího působení v politice, které sama považuje za svůj největší omyl. I tyto otázky mohou být překvapivě osobní.

Joachim Gerhard je německý občan, který žil normální život a vychovával své dva syny. Když bylo Jonasovi 21 a Lukasovi 17, rozhodli se konvertovat na muslimskou víru. Do té doby byli obyčejnými německými kluky, studovali, sportovali, chodili za holkama, popíjeli s kamarády... Pak se všechno změnilo, začali se modlit pětkrát denně, zavrhli sport i kamarády, radikalizovali se. A pak náhle zmizeli do "svaté války", do Sýrie. Pro jejich rodiče, ale hlavně tátu Joachima Gerharda začala noční můra. Rozhodl se, že přivede syny zpět. Cestuje po nebezpečných místech, své syny aktivně hledá, vyjednává s pašeráky lidí....

Kniha je přímo spojena se jménem známého českého herce Viléma Bessera, který už bohužel není mezi námi, ale který v českém filmu zanechal výraznou stopu. Kniha, kterou vám předkládáme, je ale z úplně jiného soudku. Miroslava Besserová (manželka a autorka knihy) vybrala a sepsala slogany, které jsou velmi vtipné, poučné a i dnes stále platné, do své nové knížky, kterou, jak doufáme, udělá radost nejednomu čtenáři. Sama o knize říká: „Někdo má své motto, my jsme si s mým mužem vymýšleli slogany, a rovnou na každý den. Po čase jsem z nich udělala glosy a fejetony na přežití...

Přes ploty je velmi nezvyklá kniha dialogů. Jejími autory jsou dva lidé, kteří jsou od sebe vzdáleni tak, jak jen je možné si to v dnešní době a společnosti představit. Fedor Gál (nar. 1945), ikona slovenských i českých občanských aktivit, sociolog, politik, publicista, dokumentarista. Bezmála před deseti lety jej emailovou poštou oslovil mladý slovenský národní socialista Matěj (z mnoha důvodů si přeje zůstat v anonymitě). A začal dialog, který doslova a do písmene naplňuje to, co Fedor Gál už dlouho vytýká do záhlaví svých klíčových úvah: možnosti a meze dialogu. Dodat lze snad jen to, že zde jsou možnosti skoro bezbřehé a meze hodně prostupné…

Slovem „legenda“ je dnes označován kdekdo, ale osobnost Jiřího Suchého vrací tomuto označení původní význam. Tento knižní rozhovor je bilanční - vznikl k jeho pětaosmdesátinám. Mluví se v něm o Suchého osobních zápasech, o jeho talentech, ale hlavně o tingltanglovém divadle, jehož hlavním smyslem je již téměř šedesát let rozesmávat diváky. Jiří Suchý je ukázkou vůle, pracovitosti, kreativity i smyslu pro humor, jimiž i díky své popularitě čelil záludnostem různých ideologií či neviditelné ruce trhu a demaskoval jejich ornamenty. Jiří Suchy´ je kněz, ktery´ zasnoubil humor s poezií. Při obřadu hrály varhany odrhovačky a znělo to velebně. Zdeněk Svěrák ON není sochou ke kladení věnců. Osvobozuje ho od té nudy smích. Směju se s ním a komediantskou káru společně táhneme dál. Už čtyřicet šest let. A zpíváme si k tomu… Jitka Molavcová

Az Egy kíváncsi elme című könyvben Brian Grazer megvizsgálja a kíváncsiság örömét és sorsfordító erejét. A szerző, aki talán a leghíresebb hollywoodi producer, a 70-es évek óta keresett érdekes és sikeres ismeretleneket - kémeket, Nobel-díjasokat, művészeket és vezető üzletembereket -, hogy meghívja őket egy "gondolatébresztő beszélgetésre", ahogy ő nevezi. Ezek a beszélgetések inspiráltak számos filmet és televíziós műsort, amelyeket Grazer az Imagine Entertainmenttel készített, például az Apolló 13, A nagy csobbanás, 8 mérföld, Egy csodálatos elme, Tiszta szívvel foci, Az ítélet: Család.

Jak se na Ukrajině a v Rusku žilo před válkou, po anexi Krymu a po vypuknutí konfliktu na Donbase? Co vedlo až k rozpoutání největšího vojenského střetu na území Evropy od roku 1945? Novinář Vojtěch Boháč podává svědectví přímo z míst, kde se odehrávaly krvavé boje. Poznejte pozadí ukrajinského konfliktu, roli novináře uprostřed zuřící války i autentické příběhy místních obyvatel. Bez nadsázky tak zjistíte, jak to vypadá, když se píše historie.

Az elmúlt évtizedek során a nyugati világból egyedül a neves amerikai filmrendezőnek, Oliver Stone-nak volt lehetősége arra, hogy többórás, részletekbe menő interjúkat készítsen Oroszország megkérdőjelezhetetlen hatalmú urával, Vlagyimir Putyinnal. Az eredetileg az amerikai Showtime csatornán levetített beszélgetések izgalmas időkben készültek: túl voltunk már a Krím elfoglalásán, a szíriai polgárháborúba való orosz beavatkozáson, ám a legtöbbünk valószínűleg még rémálmaiban sem gondolt volna arra, hogy a brutális orosz-ukrán háborúhoz hasonló konfliktus törhetne ki Európában. A 2022-ben történtek fényében új, baljós jelentést nyernek az orosz birodalmi álmokat újjáélesztő vezető tiszteletről, szuverenitásról és Oroszország nemzetközi szerepéről szóló szavai. Oliver Stone szerteágazó, az interjúalannyal sokszor udvariasan vitába szálló kérdései nyomán Putyin olyan érzékeny témákat is részletesen tárgyal, mint a csecsenföldi háború, a szíriai orosz beavatkozás, vagy az Oroszország és Ukrajna között feszülő konfliktus. Az interjúk vágatlan változatából páratlan betekintést nyerünk Vlagyimir Putyin gondolkodásmódjába, és talán jobban megérthetjük a 21. század eddigi legsúlyosabb háborújának hátterét.

Reproductions of the young Lucian Freud's letters alongside insightful context and commentary reveal the foundations of the artist's personality and creative practice. The young Lucian Freud was described by his friend Stephen Spender as 'totally alive, like something not entirely human, a leprechaun, a changeling child, or, if there is a male opposite, a witch.' All that magnetism and brilliance is displayed in the letters assembled here. Ranging from schoolboy messages to his parents, through letters and carefully-chosen, often embellished postcards to friends, lovers and confidants, to correspondence with patrons and associates. They are peppered with wit, affection and irreverence. Alongside rarely seen photographs and Freud's extraordinary works, each chapter charts Freud's evolving art alongside intimate accounts of his life. We trace Freud's early friendships with Stephen Spender, John Craxton, his wild days at art school in East Anglia, and a stint as a merchant seaman. Among the highlights are Freud's accounts of his first trip to Paris in 1946 and encounters with Picasso, Alexander Calder and Giacometti (who, he thought, looked like Harpo Marx). Equally revealing are letters to and from his first love, Lorna Wishart and second wife, Caroline Blackwood. Among his friends and confidantes were Sonia Orwell and Ann Fleming: remarkable, hitherto unknown letters to both of whom are included. To Ann Fleming he wrote a richly-comic, six-page description of a high society fancy dress ball which took place at Biarritz in 1953. He also went to stay with Ann and her husband Ian in their house in Jamaica, Goldeneye. From there, he sent a stream of letters, plus a telegram to his colleagues at the Slade School of Fine Art (where he was supposed to be teaching): "PLEASE SEND TEN SHEETS GREY GREEN INGRES PAPER". The volume ends in early 1954 with his inclusion at the age of 31, as one of the artists representing Britain at the Venice Biennale - the high point of his early career. Co-authored by David Dawson and Martin Gayford, this is the first published collection of Freud's correspondence, many brought to light for the first time. Reproduced in facsimile alongside reproductions of Freud's artwork, the letters are linked by a narrative that weaves them into the story of his life and relationships through his formative first three decades. Collectively, they provide a powerful insight into his early life and art.

The plea of insanity in criminal cases can be traced back at least to the Babylonian Code of Hammurabi, which dates from 1755-1759 BC. It is a complicated defence, and its origins in modern law lie with the 'M'Naghten Rules' of 1843, formulated by British judges as a jury instruction in cases where a plea of insanity had been entered. Daniel M'Naghten shot and killed one Edward Drummond, believing him to be the British Prime Minister, Sir Robert Peel, and was acquitted on the grounds of insanity, and the M'Naghten Rules still exert considerable influence over defences today. Clearly a plea of insanity in murder cases is of critical importance when the death penalty is still applied, and even today it may still be the difference between a life sentence in a high-security prison, or an indeterminate one in a secure psychiatric hospital. Meanwhile, 27 of the USA's 50 states have retained or readopted the death penalty, and at least 54 other countries, including China, Russia, India, Iran and Saudi Arabia, also retain it. Naturally, a criminal who was liable to swing for murder could, and sometimes did, make every attempt to appear insane, and this book examines some of these cases, as well as trials in which the accused was indeed judged to be insane. The failure rate is high; of seven American serial killers who deployed the defence in their trials, only two were successful, ending their days in secure psychiatric facilities; two were executed, and the other three either died or were killed while serving full-life sentences, or are still in gaol.

Dielo novinára a fotografa Jána Greša TEMNOTA predstavuje súbor reportáží, ktoré boli uverejnené vo viacerých slovenských novinách a časopisoch. Ide o skutočné, vo väčšine prípadov mimoriadne pohnuté príbehy ľudí, ktorých osud zmenili posledné mesiace druhej svetovej vojny, ale o nič milosrdnejšie k nim neboli ani päťdesiate roky s nezmyselným šikanovaním, najmä v súvislosti s násilným združstevňovaním. Autor tiež odhaľuje málo známe okolnosti vysťahovania obyvateľov východoslovenských dedín na územie Sovietskeho zväzu a ich nezlomné úsilie o návrat do svojej vlasti. V niekoľkých reportážach sa dotýka aj odtrhnutia dvadsiatich siedmich spišských a oravských obcí, ktoré boli už dvakrát pričlenené k Poľsku, pričom tamojší obyvatelia sa odjakživa cítili a cítia Slovákmi. Za svoje národné presvedčenie mnohí z nich zaplatili životom. Zbierku reportáží uzavierajú príbehy mladých dievčat, ktoré sa z cudzej i vlastnej viny dostali na šikmú plochu.

Kövi Pál, híres New York-i vendéglős a hetvenes években visszatért ifjúkorának helyszínére, Erdélybe, hogy összegyűjtse a régi magyar, székely, román, szász, zsidó, örmény, szombatos stb. recepteket. A szakácskönyvet azután megtöltötte irodalmi-gasztronómiai esszékkel, a kor erdélyi íróit kérte föl szerzőknek. A könyv először 1980-ban Bukarestben jelent meg magyarul (pár évvel később New York-ban angolul.) Mi most "újratöltöttük" Kövi alapművét: a receptek maradtak, az esszéket pedig újakra cseréltük. A kötet szerzői: Bächer Iván, Cserna-Szabó András, Darida Benedek, Demény Péter, Andrei Dósa , Esterházy Péter, Kali Kinga, Király Kinga Júlia, Nyáry Krisztián, Papp Sándor Zsigmond, Frank J. Prial, Saly Noémi, Szederkényi Olga, Tatár Zoltán, Tompa Imre, Ugron Zsolna, Váncsa István. Az új írásokban feltűnnek puliszkák és tokányok, az erdélyi zsidó és örmény konyha fogásai, kolozsvári káposzták és a marosvásárhelyi vargabélesek, nyomtatott szakácskönyvek és nagymamák kézzel írt receptfüzetei, útszéli sütödék és legendás vendéglők, ősi fogások és hamis műételek, csorbák és miccsek, zakuszkák és sajtok, szászok és románok - és ez a felsorolás csak egy kis ízelítő!

A számos országban megjelent és hatalmas sikerű Violetta zsebkönyvsorozat első része! Ezt a könyvet a Disney Channel Violetta című népszerű sorozata ihlette. Hasznos tanácsokat tartalmaz arról, hogyan találjunk rá azokra a kedvtelésekre, amelyek a szenvedélyünkké válhatnak, és tegyünk meg mindent azért, hogy megvalósíthassuk álmainkat.

A rock and roll nem csupán egy zenei műfaj, "nem egy tánc": maga az örök fiatalság. Alkotás és feloldódás, amit nem magányos farkasoknak találtak ki. Csapatmunka, melyben zenész és hallgatósága egyaránt részt vesz. "Mindeni itt van?" - kiáltja a sztár a színpadról, a tömeg pedig harsogva feleli: "Mindenki!" Mert ahhoz, hogy egy dal megszülessen, hogy ezernyi torok visszhangozza az énekes mágikus szavait, valóban mindenkire szükség van. Az Azok a régi csibészek a hazai pop és rock legendáinak arcképcsarnoka. Csatári Bence történész és Poós Zoltán író faggatja a popkultúra olyan ikonikus alakjait és nagyágyúit, mint Bródy János, Nagy Feró, Pataky Attila, Szörényi levente, Török Ádám, Zalatnay Sarolta és még sokan mások. Az interjúból kirajzolódik a magyarországi rock and roll első negyedszázadának éve Nógrádverőcétől Londonig. A megszólalók mesélnek és mesélnek - a "legvidámabb barakk" könnyűzenei szcénájáról, őrületes bulikról, rendőrpofonokról és persze a rock and roll iránti olthatatlan szerelemről... Csatári Bence (1972) történész, újságíró. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatója. A Kádár-rendszer könnyűzenei politikájáról írt PhD-értekezését 2008-ban védte meg az ELTE-n. További két önálló kötete, valamint számos tanulmánya jelent meg zene- és médiatörténeti témákban, illetve több televízió vendége volt rocktörténeti szakértőként. Az ELTE-n és a Balassi Intézetben rendszeresen tart rocktörténeti szemináriumokat. Poós Zoltán (1970) író. Hat verseskötete, három regénye és számos esszékötete jelent meg. Rovatvezetője volt a VOLT magazinnak, egyik alapítója az egykori WAN2 zenei szaklapnak. 1992 óta foglalkozik populáris kultúrával. 2002-ben Zelk Zoltán-díjat, 2012-ben Füst Milán-díjat kapott.

Alan Woodberg az egyik legismertebb és legtöbbet foglalkoztatott amerikai kampányszakember. Nemrég egyebek között az általa kidolgozott stratégiának volt köszönhető, hogy Monostori Gábor lett Magyarország miniszterelnöke. Azóta eltelt néhány év. Woodberg pedig újabb magyarországi megbízást kapott. Ezúttal azonban a kormányfő ellen. Sajátos puccskísérlet kezdődik a jelenkor magyar fővárosában: árulással, zsarolással, összeesküvéssel. Valós és elképzelt események, szereplők és helyszínek sajátos keveredése nyomán tárul fel előttünk a magyar politikai elit mocskos világa. Ha eddig úgy gondoltad, hogy tudod, mi mozgatja a magyar politikát a háttérből, valójában semmit sem tudtál a való világról... Szalay Tamás Lajos több mint tizenöt éve foglalkozik a magyar közélettel, újságíróként, parlamenti tudósítóként tökéletes rálátása van a politikát a háttérből mozgató erőkre.

Máte príliš krátke nohavice - zbičovať! Vlastníte mobilný telefón - odťať hlavu! Takáto je každodenná realita obyvateľov sýrskeho mesta Rakka, ktoré od roku 2013 ovláda Islamský štát. Strach. Hrôza. Beznádej. A uprostred toho bežný život obyčajných ľudí. V Rakke žije aj mladý muž, ktorý si kvôli bezpečnosti zvolil pseudonym Samer. Do svojho denníka si zapisuje každodennú realitu tak, ako to robia aj iní mladí muži po celom svete. Prvé lásky, trápenie so školou. Samer prežíva to isté, no jeho dospievanie je narušené verejnými popravami "odpadlíkov od viery", čoraz častejším bombardovaním a neustálym strachom. Jeho osobné riadky nás prenesú do srdca terorizovaného mesta a posadia na stoličku priamo v prednej línii. Denníky z Rakky sú projektom britskej BBC, ktorej reportéri nadviazali kontakt so sýrskymi mediálnymi aktivistami a za mimoriadne náročných podmienok prepašovali Samerove denníkové zápisky až k čitateľom. Samer riskoval svoj vlastný život, aby pred celým svetom odhalil pravdu o "bežnom" živote pod despotickou vládou Daeša. Samerove Denníky z Rakky sprevádzajú sugestívne ilustrácie britského výtvarníka a ilustrátora Scotta Coella. Mohlo by sa teda zdať, že ide o pútavý a dobrodružný vojnový triler, no nie je to pravda. Samerov príbeh je totiž drsná skutočnosť.

Od roku 2007 vycházejí v sobotní příloze Orientace deníku Lidové noviny sloupky s tematikou jazyka, překladatelství a spřízněných disciplin, které naše přední překladatelka z románských jazyků a literární redaktorka Anežka Charvátová charakterizovala tak, že „…některé reagují na dobově módní a naštěstí pomíjivé trendy v jazyce, všechny mají jako uvažování o vlastnostech, možnostech a limitech, ale hlavně krásách češtiny nadčasovou platnost. Svou hravostí a vtipností zapadají do linie jazykových fejetonů, jaké psali například Pavel Eisner, Karel Čapek a Antonín Přidal.“ Nyní se autor ve spolupráci s knižními designéry Karlem Halounem a Luďkem Kubíkem rozhodl udělat „mezisoučet“ a většinu dosud vzniklých textů publikovat jako knižní soubor.

Soubor textů z let 2000–2007 od známé grafičky a ilustrátorky je komponovanou koláží postupně se rozvíjejících, na sebe navazujících textových vrstev nejspíše srovnatelnou se strukturou cyklu Šlépějí Jakuba Demla. Z původního plánu souboru polofaktografi ckých-polofi ktivních dopisů autorčině příteli Ernestu Kolowratovi se odvíjí textové pásmo osobních intimních vzpomínek na rodinu i na umělecké přátele autorčiny (např. okruh tzv. Hanzlberku, Bohumil Hrabal, Daniel a Jiří Reynkovi, Boris Hybner), sarkastických, ironických i hořkých reflexí současných společenských a politických událostí, úvah o smyslu života a tvorby, prokládané původní autorčinou lyrikou, verši mimořádné křehkosti, výrazové pregnantnosti a formální vytříbenosti. Význam tohoto v současném českém literárním kontextu velmi ojedinělého textu je ještě podtržen autorčinou prací s jazykem: záměrně voleny jsou prostředky lehce archaizující. K textovému cyklu patří též soubor autorčiných grafických listů.

"Lapzárta - A Népszabadság-sztori A magyar sajtószabadság elleni merénylet története Miért végezték ki 2016. október 8-án a Népszabadságot? Ki hozta meg az ítéletet és ki vezényelte a kivégzőosztagot? Hogyan élte túl a Népszabadság egykori gazdáját, az MSZMP-t, és miként tudott az 1990 utáni Magyarországon az ország vezető minőségi lapjaként megmaradni? A lap ismert szerzői beszélnek munkamódszereikről, újságírói elképzeléseikről is. A szerzőket most másik oldalukról ismerheti meg az olvasó. Nem az ország, a világ ügyeiről számolnak be, hanem személyes sorsukról, ami egyben a magyar sajtószabadság sorsa is. Az olvasó megtudhatja, milyen eljárásban volt részük a változó tulajdonosok részéről, végül hogyan élték át ezeket a heteket. Milyen furfangos csellel zárta ki a munkatársakat a kiadó? Hogyan fosztották meg őket elektronikus levelezésüktől, bizalmas anyagaiktól? Miért lebegteti a titokzatos új tulajdonos a Népszabadság újraindításának lehetőségét, miközben a kiadó új vezetői a kormánybarát laptól érkeztek? A kötetben sok olyan történet is helyet kap a lap elmúlt évtizedeiről, amelyekről eddig nem beszéltek. Szó lesz a pártállami Népszabadságról, és az újságírók 1989-es lázadásáról. Tisztázódnak a rendszerváltás utáni évtizedek ügyei, kiderül, mi igaz abból, hogy a lap veszteséget okozott a tulajdonosoknak. A Népszabadság holtában is világhírű: a szerzői kollektíva összegyűjtötte a lap elleni merénylet hazai és nemzetközi visszhangját. Az előszóban Spiró György vall a Népszabadsághoz fűződő évtizedes kapcsolatáról.